Tavaszváró hóvirágok - Kreatív-sarok

Kattints a képre, hogy jobban meg tudd nézni!

Emlékszem, hogy régen (amikor még én voltam kisgyermek) nagyon sokat kirándultunk a közeli erdőbe.
A legjobban tavasszal szerettünk kimenni, amikor már nyíltak a hóvirágok.
Akkor még nem volt tiltott dolog a hóvirág szedése.

Ha kinéztünk a Mama szobája ablakából, és azt láttuk, hogy felnőttek-gyerkőcök mennek a játszótér felé csapatosan, tudtuk, hogy pár óra múlva visszafelé jönnek majd kezükben, vagy vállukon néhány csokor hóvirágot is hozva.

A Húgommal, és a Szüleinkkel mindig vittünk magunkkal egy kis cérnát összekötni a kis csokrokat amiket gyűjtöttünk.

Még most is eszembe jut az, amikor Apu azt mondta ahogy beértünk az erdőbe: Guggoljatok le, és nézzetek körül! Amikor meglátjátok az első hóvirágot utána megtaláljátok a többit is. Igaza is lett. 🙂

Soha nem mentünk haza a Mamához üres kézzel. Otthon kis poharakba tettük a gyűjtött virágainkat, és másnap vittünk a suliba a Tanító néniknek. Sajnos az az idő már elmúlt.

A történetet azért írtam le ide, hogy a Lányaimnak meg tudjam őrizni örökre.

Mivel már nem lehet hóvirágot szedni, arra gondoltam amikor tavaly elmentünk kirándulni, hogy készítek néhány képet, hogy legalább a fotókon megcsodálhassuk a természet apró, de annál értékesebb kincseit. A virágok gyönyörűek voltak kint a természetben.